Támogató szolgáltatás működtetése

A támogató szolgálat a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó – személyes közreműködés által megvalósuló – szolgáltatás. (1998. évi XXVI. tv. 4. §. d) pontja)

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (1993. évi III. tv. 65/C § (1) bekezdés)

A támogató szolgálat célcsoportja:

Valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó súlyosan fogyatékos személyre kiterjed, a háziorvos javaslatának figyelembevételével, illetve fogyatékosságának igazolásával. Súlyosan fogyatékosnak minősül, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Jogszabályi háttér

1993.évi.III. tv. ( szociális törvény)

65/C. § *  (1) *  A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

(2) * 

(3) *  A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen

a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),

b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,

c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,

e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

f) *  egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,

g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,

h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.

(4) *  A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy.

(5)* A (4) bekezdés alkalmazásában súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő - ezt jogszabályban meghatározottak szerint igazoló - személy.

Térítési díj

114. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

(2) *  A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) *  a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbéli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) *  A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

116. § (1) *  A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) * 

c) *  kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet

kell figyelembe venni.

(2) *  Az 59/A. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásoknál a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.

(3) *  A személyi térítési díj - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem * 

a) *  30%-át étkeztetés,

b) *  25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

esetében.

A támogató szolgáltatás igénylésének menete

Az igénylő kérelmet nyújt be, melyhez csatolja a jövedelmeiről szóló igazolásokat és a fogyatékosságot alátámasztó igazolások benyújtása. A szolgálatvezető megvizsgálja a szociális rászorultságát, és megállapítja a szolgáltatásokért fizetendő térítési díjat. Személyi segítés igény esetén háziorvosi igazolást kérünk. Háziorvos által kitöltött orvosi igazolás, illetve ha szállításhoz kapcsolódó segítést szeretne a szakorvosi igazolás nyomtatvány kitöltetése.

A szolgálatvezető ezek alapján az igénylőt nyilvántartásba veszi, rögzíti az igénylőt a KENYSZI rendszerbe. Értesíti a rászorultság vizsgálat eredményéről az igénylőt, és megállapodást köt vele, az igényelt szolgáltatás(ok)ra, rászorultként, ha fogyatékosságot tudja igazolni, vagy nem rászorultként, ha nincs fogyatékosságról igazolása. Értesíti a szolgáltatásokért fizetendő térítési díjakról és önköltségről, valamint a szolgáltatás biztosításáról.

Amennyiben személyi segítést igényel a kliens, az igénylő otthonában a szolgálatvezető és a személyi segítő környezettanulmányt végez és megbeszéli a segítési igényeket.

A szolgáltatások előre egyeztetve vehetőek igénybe. Amennyiben az igényelt segítést vagy szállítást a szolgálat valamilyen oknál fogva nem tudja biztosítani, (pl. időben nem fér bele, személybeli kapacitás hiányában, stb), és a többi támogató szolgálat vagy egyéb ellátórendszer sem tudja ellátni, az igénylő várólistára kerül. A szociálisan rászorultak előnyt élveznek, nem fogyatékos személyek, csak a szabad kapacitás esetén vehetik igénybe a szolgáltatásokat.