Támogató szolgáltatás működtetése
A támogató szolgálat a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó – személyes közreműködés által megvalósuló – szolgáltatás. (1998. évi XXVI. tv. 4. §. d) pontja)
A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (1993. évi III. tv. 65/C § (1) bekezdés)
A támogató szolgálat célcsoportja:
Valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó súlyosan fogyatékos személyre kiterjed, a háziorvos javaslatának figyelembevételével, illetve fogyatékosságának igazolásával. Súlyosan fogyatékosnak minősül, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Jogszabályi háttér
1993.évi.III. tv. ( szociális törvény)
65/C. § * (1) * A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.
(2) *
(3) * A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen
a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),
b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,
c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,
d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,
e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,
f) * egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,
g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,
h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.
(4) * A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy.
(5)* A (4) bekezdés alkalmazásában súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő - ezt jogszabályban meghatározottak szerint igazoló - személy.
Térítési díj
114. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.
(2) * A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) * a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbéli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)
köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
(3) * A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.
116. § (1) * A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b) *
c) * kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet
kell figyelembe venni.
(2) * Az 59/A. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásoknál a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.
(3) * A személyi térítési díj - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem *
a) * 30%-át étkeztetés,
b) * 25%-át házi segítségnyújtás,
c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,
d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,
e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
esetében.
A támogató szolgáltatás igénylésének menete
Az igénylő kérelmet nyújt be, melyhez csatolja a jövedelmeiről szóló igazolásokat és a fogyatékosságot alátámasztó igazolások benyújtása. A szolgálatvezető megvizsgálja a szociális rászorultságát, és megállapítja a szolgáltatásokért fizetendő térítési díjat. Személyi segítés igény esetén háziorvosi igazolást kérünk. Háziorvos által kitöltött orvosi igazolás, illetve ha szállításhoz kapcsolódó segítést szeretne a szakorvosi igazolás nyomtatvány kitöltetése.
A szolgálatvezető ezek alapján az igénylőt nyilvántartásba veszi, rögzíti az igénylőt a KENYSZI rendszerbe. Értesíti a rászorultság vizsgálat eredményéről az igénylőt, és megállapodást köt vele, az igényelt szolgáltatás(ok)ra, rászorultként, ha fogyatékosságot tudja igazolni, vagy nem rászorultként, ha nincs fogyatékosságról igazolása. Értesíti a szolgáltatásokért fizetendő térítési díjakról és önköltségről, valamint a szolgáltatás biztosításáról.
Amennyiben személyi segítést igényel a kliens, az igénylő otthonában a szolgálatvezető és a személyi segítő környezettanulmányt végez és megbeszéli a segítési igényeket.
A szolgáltatások előre egyeztetve vehetőek igénybe. Amennyiben az igényelt segítést vagy szállítást a szolgálat valamilyen oknál fogva nem tudja biztosítani, (pl. időben nem fér bele, személybeli kapacitás hiányában, stb), és a többi támogató szolgálat vagy egyéb ellátórendszer sem tudja ellátni, az igénylő várólistára kerül. A szociálisan rászorultak előnyt élveznek, nem fogyatékos személyek, csak a szabad kapacitás esetén vehetik igénybe a szolgáltatásokat.